Aki olvasta az előző cikkem, az nagy valószínűséggel tudja, hogy mire készülök, ha van olyan olvasó, aki a múlt heti cikket valamilyen okból elszalasztotta, csak annyit kell tennie, hogy erre linkre kattint: http://ef-workout.blog.hu/2014/06/26/helyzetjelentes_984. azonban, megpróbálom gyorsam összefoglalni. Lényegében a maximális fizikai erő fejlesztése a cél. Eddig is ez volt a célom, több-kevesebb sikerrel. Mindig is a lassú és folyamatos mozgásra törekedtem. Ám az EF-Strength Project keretein belül még nagyobb a hangsúly a kimondottan lassú mozgáson. Az EF-SP-tet én találtam k, már az első héten átkoztam. J Nos, mi is történt az első héten? Röviden: nem sok jó. Hosszabban: Azokból az alapgyakorlatokból, melyekből alapjáraton megcsinálom a 10 ismétlést, mint például fekvőtámasz, felülés, lábemelés a gyakorlatok szinte extrém lassítása miatt, csak 4 et sikerül kipréselnem magamból. Ez számomra felér egy kudarccal. S a legrosszabb az, hogy ha ezeket a gyakorlatikat a Bring Sally up módszerrel csinálom, tehát nem ismétlésszámra megyek, hanem a zene alapján az eredmény ugyan olyan gyenge vagy még gyengébb. Tehát számomra ez a teszt hét egyértelműen megmutatta azt, hogy gyenge vagyok. Ami elsőre nyilván rosszul esett, mert hát azért azt nem gondoltam volna, hogy ilyen rosszul sikerül majd. Másrészt viszont van egy összehasonlítási alapom. Nem adom meg magam olyan könnyen. Jó lesz, csak csinálni kell. Ezt az úgynevezett extrém lassúságú edzésformát egy szintén edzésmegszállott barátomtól Nikker Tomi-tól lestem el. Azt azért gyorsan tenném hozzá, hogy ezt a lassításos módszert már ismertem, nem egy új dolog. Ám tény, hogy miután megnéztem a videóit, még biztosabb lettem. Mármint abban az értelemben, hogy ez tényleg beválhat. Szóval, köszi, Tomi. Nincs más hátra, mit előre. Csinálni kell, előbb, vagy utóbb, de biztos, hogy erősödni fogok. Heh, csak lehetnék egy picit türelmesebb.