Külső és belső változáson megyek most keresztül.
Egyrészt tudatos, másrészt az élet hozta így.

Tudatos:

Szeptember végén úgy döntöttem, hogy életmódot váltok.
Diéta, egy kis odafigyelés, aminek oka az volt, hogy 70 kg voltam, ami egy
mozgássérült srácnak nem éppen jó. Gyengének és unottnak éreztem magam.
A helyzet annyiban változott, hogy már nem vagyok 70 kg, nem álltam mérlegre,
de tuti, hogy kevesebb vagyok. És unott sem vagyok, mert van célom, nem is
akármi.

Alap dolgokon változtattam, szóval nem kell itt grammra pontos matekozásra
gondolni.
Régebben naponta 4-5 szelet kenyeret ettem.
Most max. 2-t.
Pékáru is heti max. 2-3 db.
Ebéd a főétkezés, általában eszek még hozzá zöldségeket és több vizet iszom, mint
eddig.
Édességek nincsenek tiltólistán, de mivel régebben sem voltam a hódolójuk, most
meg aztán pláne nem leszek.
Ennyi, tényleg nem több.

Az első 2 hétben furcsa volt, hogy kevesebb a kaja, még azért ehettem volna, vagy
mikor kenyér nélkül ettem a rántottát, meg amikor 2. vacsinak ”csak” joghurt
volt…

Mára már ez teljesen normálissá vált és teljesen jól érzem magamat.

És igen örülök annak, hogy egy kicsit ”laposabb” a hasam. :)
Nyilván nem egy Lazar Angyalovos, de azért nekem ez akkor is jó érzés.
Jó az utóbbi 2 hétben egy kicsit lelassult a fogyás, de ez van.
Mostmár elkezdtem kimondottan hasra is edzeni.
És rájöttem, hogy vannak hasizmaim is, csak hát jól tudnak rejtőzködni. :)

De ami még ennél is jobb, hogy van egy célom.

Ami egy poénból jött hirtelen ötletté vált, majd céllá.
Gratulálok magamnak e frenetikus mondatért. :)

Lényeg:
Húzódzkodni szeretnék, mert az menő, de plusz súllyal - a tolószékkel együtt -,
mert az még menőbb. Egy tolószékes sráctól láttam, ha neki megy, akkor nekem is
menni fog.

Ezt a kis videót megosztottam a Hungarian SonGoku/JayGoku/LivingLegend
idővonalán, ha ebből esetleg valaki nem jött rá (kételkedek) akkor Tar Gabiról van

szó.

Ezt a videót osztottam meg, ezzel a hozzáfűzéssel

„de jó lenne egyszer így nyomni bro”

https://www.facebook.com/FrankMedranoOfficial/videos/1328908423838073/?p
nref=story

Jay csak ennyit írt: Lesz baszki, nem lenne!!!
És ez kellett, oda is álltam a húzódzkodóhoz elsőre kiment 5 fél huzi.
Technikailag nagyon nem volt OK, de örültem, hogy kiment az 5.

Másnap bepróbáltam megint.
Gondoltam magamban „izomláz ide, izomláz oda, egy próbát megér”.
És milyen jól tettem, sikerült 2 teljes húzódzkodás, teljesen kontrolláltan, lassan.
Teljes tartományban, a fenti pozícióban az állam följebb volt, mint a rúd, onnan
meg talpra érkeztem.

A kocsival való húzódkodás messze van, de nem elérhetetlen távolságban.
Nagyon sok dologtól fog ez függeni, főleg hogy hányszor lesz lehetőségem
húzódzkodón edzeni, egyelőre úgy néz ki, hogy a hétvégék lesznek a huzi napok.

Csak akkor nem tudom, hogy lesz a pihenéssel, mert edzés nap után egy nap
pihenő kéne, mert nem tudom azt a teljesítményt leadni szombaton és vasárnap is.
Ez majd kialakul, lényeg hogy újra ég a tűz.
Ez a tervezett változás volt.

A cikk elején említést tettem egy belső változásról, ez lelki.

Eddig úgy éltem az életem, hogy mindenkinek megpróbáltam segíteni és
a szívemen viseltem a gondokat, még ha éppenséggel közöm se volt az adott
dologhoz, emiatt gyakrak kerültem bajba vagy egencsak nehéz szituációba.
Ennek vége, nem leszek többé szeretetszolgálat.
Mindig belebukom, mindig az volt ha kellett ott voltam, ha meg nekem kellett
a segítség, sokan köddé váltak, úgyhogy ennek vége, köszönet annak a néhány
embernek akik erre ráébresztettek.

Vidámság,Boldogság, Élet :)