A Fegyencedzés találkozó csak úgy, mint tavaly, most is emlékezetesre sikeredett. Legalább is számomra. Arra a vasárnapra minden bizonnyal sokáig emlékezni fogok. Hogy miért is vagyok ebben olyan biztos? Ugyanis túl azon, hogy találkoztam az ismerős arcokkal (Angelocska, Flóra, Jay, Zsolti), volt szerencsém más-más emberekkel is találkozni, fényképezkedni. MINDEN EGYES FÉNYKÉPNEK MÁS-MÁS ÉRTÉKE VAN.
A felvidéki sztárok-Jay szerint. :D

Közénk állt maga a NAGY TAR "JAY" GÁBOR

Egy kép Angelocskával

Nyilván most azért nem kezdek névsort írni, hogy ki mindenkivel találkoztam, egyrészt nagyon sokáig írhatnám, másrészt nem mindenkitől kérdeztem meg, hogy írhatok e róla. Ezt mindig szem előtt kell tartani… Azért megemlítenék néhány ismeretlen ismerős atlétát. Krisztián Eső. Cris, csak úgy, mint a többi fegyenc barátságos és segítőkész volt. Calisthenics West Hungary Tulajdonosa. (CWH) oldalakon megtaláltok mindent, ami az edzéssel kapcsolatos. Jómagam is aktívan követem tevékenységét. Elérhetőségek: https://www.facebook.com/CalisthenicsWestHungary,
https://www.youtube.com/user/CalisthenicsWestHun
http://calisthenicswesthungary.nanoweb.hu/


Született is egy közös kép melyen nagy örömömre a fegyencedzés Rocky Balboája (Szabó Ernő) is szerepel. Az a fotó egy pillanat volt, de egy nagyon szép emlék marad. 2 igazi sportember mellett szerénykedem.

Továbbá végre találkoztam MT Ágival. Miért is olyan fontos ezt megemlíteni? Ugyanis Ági volt az én "Lélek dokim".Ha valami nyűgöm, bajom volt, hozza mindig fordulhattam, és ezt köszönöm is. Rólam köztudott, ha valami nem úgy megy, ahogy azt én szeretném, bepánikozok. Ez az edzések terén sem volt másképp. Igen múlt időben írtam, mert ez már váltott. Az Ágival folytatott beszélgetések is eredményezték, hogy sokkal türelmesebb vagyok magammal szemben. Így a kisebb eredményeknek is úgy tudok örülni mintha bajnoki címet nyernék. Az Ágival készült közös fénykép is egy szép emlék marad.

A legszebb pillanat azonban minden kétséget kizáróan Tacsi Tímeához fűződik. Miért is. Nos, erre szintén nagyon egyszerű válaszolni. Timivel már hónapok óta írogattunk és nagyon jó érzés volt, mert szinte folyamatosan motivált… azt hiszem ez a motiválás kölcsönös. Emlékszem beszélgetéseink során gyakran ott kötöttünk ki, milyen jó is volna találkozni. Végre eljött ez a nap is. Nem maradhatott el a közös fénykép. Őszintén szólva ennek a képnek szinte leírhatatlan értéke van. Igen-igen, én tudom, most azt mondjátok „Timi csinos csaj, naná hogy örülsz ennek a fényképnek. ” Hih nem tagadom Timi valóban csinos, ám számomra picit más okból is fontos. Mikor ezt meglátom, ez jut eszembe: NEM SZABAD FELADNI, KÜZDENI KELL!
Aki törzsolvasó az visszaemlékezhet a gyógytornászomra Betkára. Akkor is szerencsés voltam, hiszen találkozásunkkor született egy közös fénykép. Mai napig erőt gyűjtök belőle. Lelki erőt hogy 1 másodpercre se adjam fel. Ezeknek a fényképeknek a fontosságát érthetőbben le se lehet írni.

Pedig volt még egy nagy momentum. Ugyanis találkoztam egy harcostárssal, sőt tovább megyek a PÉLDAKÉPEMMEL! Valkovszki Attila-val.

Fantasztikus érzés volt, amikor odajött s ezt mondta: „Szeretnék közösen fekvőzni,ez nagyon motiválóan hatna.” Hidegrázás és meglepettség közepette válaszoltam „Persze nyomjuk!!!”Válaszom nem is lehetett volna más… Így hát gyorstalpaló szerűen megmutattam ill., megmondtam neki, hogy tud biztonságosan kiszállítani a kerekesszékből. Ez után már csak a produkcióját vártam s mikor eljött a közös mutatvány pillanata én abszolút a pozitív adrenalin hatása alá kerültem. Ez nagyon jót tett. a fekvőzés után Atti felemelte a kezem. Körbenéztem s mindenki tapsolt. Mintha bajnokok lennénk. ez annyira megható érzés volt, hogy miközben ezeket a mondatokat írom könnyes a szemem. Az a pillanat mikor mindenki tapsolt, egészen fantasztikus volt.