Igen, tisztában vagyok azzal, hogy ez egy komoly téma. Így hát ennek a témának utána kellett járjak. Ugyanis nem engedhetem meg magamnak, hogy ne valós tényeket írjak. Mivel eddig foglalkoztam ilyen témákkal. Vagy ha igen, akkor csak felületesen. Rengeteg cikket kell olvasnom ahhoz, hogy szakmailag is fejlődjek Ahogy az Adrenalin témával is tettem. Ezt azért írom pont a blogbejrgyzés elején, hogy a blog korrektsége és őszintesége megmaradjon, csak így van értelme…
Jöjjenek a puszta adatok és adrenalín hátása:


Az adrenalin (angolul adrenaline) vagy epinefrin (epinephrine) egy a mellékvesevelő által termelt hormon és neurotranszmitter. A szimpatikus idegrendszer hatását közvetíti, vagyis egy szimpatomimetikum; az „üss vagy fuss” reakció (készenléti reakció; Canon-féle vészreakció, egyik kulcshormonja. Szerkezetét tekintve egy fenil-etil-amin, mely a fenilalanin és tirozin aminosavakból szintetizálódik, és a katekolaminok közé tartozik. Ezek aromás katekol-csoportot tartalmazó aminok.

Mint minden katekolamin, az adrenalin is a sejtfelszíni adrenoreceptorokon fejti ki hatását. Legfőbb élettani feladata hogy a fokozott izommunkához biztosítsa a megnövekedett energiaigényt:

tágítja a vázizmok, a szív, az agy és a máj ereit,

ugyanakkor szűkíti a bőr, a bélcsatorna, a lép és a vesék ereit.

A raktárakat kiürítve növeli a keringő vér mennyiségét.

Növeli a szívösszehúzódások erejét (kontraktilitás), a szívfrekvenciát és a perctérfogatot.

A glikogén lebontásának (glikogenolízis) fokozásával növeli a vércukorszintet,

valamint fokozza a zsírlebontást (lipolízis) is.

Hatása:
Az adrenalin a mellékvese velőállományában termelődik fizikai megterhelés vagy stressz hatására. Ez a szimpatomimetikus amin egyaránt stimulálja a β1-, β2- és α-adrenerg receptorokat, ezért hatása a célszerveken összetett.

 Az adrenalin az α1-receptorok izgatása révén legerősebben a bél-, a lép-, a vese- és a bőrereket szűkíti. A mellékveséből nyugalmi állapotban felszabaduló adrenalin a β2-receptorok izgatásával – főleg a működő izmokban – értágító hatást fejt ki, de tágítja a szív, a máj és az agy ereit is, és így a perifériás érellenállást csökkenti. A fiziológiás adrenalinmennyiség csak a véreloszlást változtatja meg, és nem eredményez vérnyomásemelkedést. Erős izommunka idején az adrenalin értágító hatása az izomzatra nagyon jelentékeny, de emellett növeli a keringő vér mennyiségét (kiüríti a raktárakat), erősen szűkíti a zsigeri (bélcsatornát ellátó) érterületet, így fokozza a beömlést a szívbe, nő a perctérfogat, fokozódik a glikogénmobilizáció, a vér zsírsavtartalma. Mindez biztosítja a működő izmok kellő ellátását oxigénnel teli vérrel, zsírsavval és glükózzal. Az adrenalin érszűkítő hatását kevéssé vagy nem fejti ki gyulladásban lévő szöveten, viszont egyes kórállapotokban (pl. vese eredetű hipertóniában) a szervezet adrenalinérzékenysége erősen fokozott.

A szíven az adrenalin a β1-receptorokon kifejtett erősebb hatása révén pozitív krono-, dromo- és inotrop hatású. A szinuszcsomóban az ingerképzés frekvenciája másfél-kétszeresre nőhet, ezt a vérnyomás-emelkedés miatt kiváltódó paraszimpatikus izgalom gátolhatja. Gyorsul az ingervezetés és nő a szívizom ereje. A koszorúerek és izomerek tágulása jön létre. Különösen a gyenge szívműködést javítja igen jelentékenyen.

Az adrenalin gyenge α1-receptoron kifejtett hatására a lép összehúzódik, a vérraktárak kiürülnek, nő a keringő vér mennyisége, bőrerekben szűkíti az ereket és a pupilla kitágul. Amikor a szív verőtérfogata és a keringő vér mennyisége kicsi, az adrenalin okozta érszűkület, a vérraktárak kiürülése és a vénás visszafolyás megnövekedése a szív verő- és perctérfogatát növelheti és a vérkeringést hatékonyan javítja.

Az adrenalin a simaizmok tónusát általában csökkenti, a záróizmokat (pylorus, ileocoecalis és belső analis, valamint húgyhólyagzáróizom) összehúzza. Erős hatással van a β2-receptoron a létrejövő simaizomgörcs-oldó hatás asthma bronchialéban terápiásan jól értékesíthető. A méhre kifejtett hatása függ a ciklustól és a dózistól is. Kis dózisban adott adrenalin emberen a terhes méhet elernyeszti, nagyobb dózis fokozza a méh tevékenységét. Alfa2 receptorokon gyenge hatással van, ennek következtében vércukorszint-emelkedik és a belek elernyednek. Az emésztőrendszer tevékenységét és a mirigyeinek váladéktermelését csökkenti, a nyálelválasztás egyik típusát fokozza: az így termelt nyál nyákban (mucin) gazdag, enzimekben szegény.

Az adrenalin a szénhidrát-anyagcsere fontos szabályozója. A szénhidrát-oxidáció nő, ezért az RQ (respiratiós quotiens) az 1,0-hez közeledik. A májban és az izomban nő a hőtermelés, ennek a hideg elleni védekezésben van nagy szerepe. A májban a glikogén bomlását gyorsítja, ezzel hiperglikémiát (magas vércukorszint), majd glükózúriát (glükózvizelést) okoz. Az inzulinnal ellentétes hatású inzulin-antagonista. Az izomban is fokozza a glikogénbomlást. Az ebből keletkező tejsav a vérbe jut, innen a májba, ami újból felépíti glikogénné vagy cukorrá, s így visszajuttatja a vérbe (Cori-kör. Az adrenalin tehát ezt, az izommunka alkalmával végbemenő folyamatot, a gyorsítja meg. A glikogenolízis α1, ill. β2-receptorokon keresztül történő fokozásával a szervezet energiatartalékát aktivizálja. Az adrenalin anyagcserére kifejtett hatásai (az oxigénfogyasztás növekedése, hiperglikémia, hiperlaktacidémia, hiperkalémia) specifikus hormonhatások, melyek β2-receptorhoz kötöttek.

Izgatja a központi idegrendszert, bár ez a hatás a szokásos terápiás adagokban általában nem észlelhető. Nagyobb dózisok esetén szorongást, félelemérzést, izgatottságot, fokozott reflextónust, sőt görcsöket válthat ki. Az EEG-kép erős aktiválódást mutat az agykéregben. A végtagokon tremor lép fel, és rontja a parkinsonos tüneteket. Csak nagy adagban hat a hipofízisre, és ACTH-elválasztást indít el, ennek megfelelően csökkenti a vérben az eozinofil granulociták számát és a mellékvese aszkorbinsav (C-vitamin) - és koleszterintartalmát.

A szervezetben hamar inaktiválódik, elsősorban a COMT (catechol-O-methyl-transferase) és MAO (monoaminooxidase) enzimek révén. A máj gazdag ezen enzimekben, így a lebontási folyamatban fontos, de nem nélkülözhetetlen a szerepe. Az adrenalin adagjának nagy része metabolitok formájában a vizelettel kiürül.

Azt hiszem, ennyi elég is a puszta, száraz adatokból, bár fontos, de talán ha saját példámon keresztül mutatom be emészthetőbb érthetőbb lesz

Pozitív példa

Ha az adrenalin felgyülekszik, a test hihetetlen fizikai erőt érez és szinte semmi fáradtságot. Ez az állapot nálam 2013. április 7-én alt be. a 1. st Convict Conditioning Hungary “Fegyencedzés” találkozón. Nagyon sok ember előtt edzettem, folyamatosan éreztem magamban egyfajta bizonyítási vágyat. Nagyon elkapott az pozitív légkör. Az emberek megdöbbent arckifejezése spannolt, doppingolt. Azt éreztem, hogy még akkor ezt is megcsinálom meg azt meg még ezt is kipróbálom. Azon a napon TOP formámat hoztam.

Negatív példa

Olykor veszélyessé válhat a megnövekedett adrenalin szint. Az igaz, hogy nem érezhető a fáradtság, de pont ez a veszélye. Gyúrós korszakomban gyakran volt adrenalin robbanásom Ilyenkor kikapcsol az elme, ezáltal a normális gondolkodás. Ilyenkor az adrenalin okozta pörgés, ill. agresszió uralkodik el. Konkrét példa: 10,5 kg súlyzóval csináltam a hátrafele tárogatást .Egyszer csak azt éreztem, hogy már nincs erőm. Ekkor jött ki rajtam az adrenalin robbanás, elkezdtem dühből rángatni… nos, ez nagyon veszélyes volt, mert nem figyeltem oda a helyes kivitelezésre.

Összegzés:

Az adrenalin szint növekedése akkor jó, ha pozitív impulzus előzi meg.(jó társaság,edzőpartner, szép hölgy) (ilyenkor garantált a bizonyítani akarás) Pl:


Felejtsük el, a " na, most bevadulok" állapotot, mert ezzel csak rontunk az egészségügy állapotunkon

Források:

http://hu.wikipedia.org/wiki/Adrenalin
 
https://www.facebook.com/photo.php?fbid=311531332309120&set=t.100003028909709&type=3&theater

http://www.muscleprodigy.com/content/female_prodigy/51.jpg